Depresszió Utamat járom Magamra hagyatva Nem jön a halál azért Ki nagyon akarja. Menekülnék innen, Messzire, távol, De a magány megtalál Bárhol. Szeretteim távol Messzire mentek A megoldás: Csak az elmúlás lenne. És ha meglátom a fényt Az alagút végén, Boldogan indulok az útra Mindenkit kérek, Ne hozzanak vissza. És ha már mindent itt hagyok Földet rám ne szórjatok Hamvaim a szél vigye el Ahogy a lelkem új útra kel. Engem ne sirassatok, Én már jó helyen vagyok. Csak gyújtsatok gyertyát értem S én minden lángocskában Életem újra élem. | ||
Vincze Klára |
2010. április 6., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése