1560. augusztus 7-én, Nyírbátorban jött világra ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a történelmi Báthory család szülötte, akinek alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját, "vérgrófnőnek" is nevezve őt.

A hírneves Báthory család ecsedi ágából származott, apja Báthory György, anyai nagybátyja Báthory István erdélyi fejedelem, későbbi lengyel király, unokatestvére Báthory Gábor erdélyi fejedelem volt. Gyermekkorát az ecsedi várban töltötte. Tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal. Házasságukra 1575-ben került sor, fényes külsőségek között.

A férj a Pöstyén közelében fekvő csejtei kastéllyal és a körülötte fekvő 12 faluval kedveskedett feleségének. A kastélyt végleg 1602-ben sikerült megvenni, innentől ez a Nádasdy család tulajdona lett. Házasságukból öt gyermek született, közülük kettő fiatalon meghalt.

Erzsébet előbb férjének családi várába, Sárvárra került, majd hamarosan a nászajándékul kapott csejtei kastélyba költöztek. Férje, a törökverő „fekete bég” gyakran volt távol, a magányos és zárkózott asszony feltűnően kevés emberrel tartott kapcsolatot, ezért válhatott később legendák titokzatos hősévé.

A grófnő személyes szolgálóin kívül szinte senkivel sem érintkezett. Kis számú fellelhető levelei alapján merev, fantáziátlan, alacsony értelmi szinten álló személy benyomását kelti. Fennmaradt, hiteles levelei ugyanakkor szociális érzékenységéről tesznek tanúbizonyságot. Ahogy teltek-múltak az évek és Erzsébet mind jobban bezárkózott az otthonául szolgáló felvidéki csejtei várba, úgy vett rajta erőt egyre erősödő depressziója és törtek felszínre negatív tulajdonságai. Nádasdy 1604-es Bukarest melleti meggyilkolása után özvegyen maradt.

Báthory Erzsébetről már férje életében is furcsa mendemondák terjengtek, ezek szerint okkult tudományokkal foglalkozott, szolgálókat kínzott. Férje halála után állítólag az öregedéstől félve még durvább praktikákhoz folyamodott. A legenda szerint amikor megütött egy haját fésülés közben megrántó lányt, annak vére a kezére fröccsent, és úgy érezte, bőre szebb lett, s azt hitte, megtalálta az örök fiatalság titkát. A lányt megölte, megfürdött vérében, s ekként azt is igazolva látta, hogy e célra a szüzek vére a legalkalmasabb. Ettől kezdve nem volt megállás: birtokán összefogdostatta a szüzeket, akiket különféle kegyetlen kínzásoknak vetett alá: megkorbácsolt, megcsonkított, majd lábuknál fogva felakasztott és vérüket vette. Sőt ivott is a vérből, kezdetben arany serlegből, később már egyenesen testükből. Amikor a környékbeli lányok elfogytak, akadémiát létesített a kastélyban női szeretőjével, az ide küldött lányokkal hasonlóképpen végzett. Állítólag elfogásáig hatszáznál is több áldozat vére száradt a lelkén.

A birtokán visszavonultan élő Nádasdynét, akit már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Eljárást indítottak ellene, amelynek során komornái és cselédei a kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek. Őket egy héttel később lefejezték, vagy máglyán elégették, a gazdag és befolyásos családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva haláláig. Itt is halt meg elborult elmével, 54 évesen, 1614. augusztus 21-én.

a csejtei vár - eredeti állapotában

Báthory Erzsébet ügyében szabályszerű perre nem került sor, bár ezt maga II. Mátyás király is szorgalmazta. A vádlott korai halála mindenkinek kapóra jött, mivel bűnösségét nem sikerült bebizonyítani. Mai szemmel nézve koncepciós perről beszélhetünk, hiszen az igazi kérdéseket fel sem tették, a vádat bizonyítottnak tekintették, a cáfoló iratokat és leveleket figyelmen kívül hagyták. A több száz áldozat eleve lehetetlenség, a hírhedt vérben fürdés pedig (az emberi vér gyors alvadása miatt) technikailag sem kivitelezhető.

E mellett a Habsburg-udvar azon törekvése is említésre méltó, mely a Báthory-Nádasdy vagyon ezen részének megszerzésére irányult, így nem meglepő a bebörtönzés, és az irreális vádak felsorakoztatása. A per hiánya pedig arra adhat magyarázatot, hogy az ingatag, és épphogy csak rendeződött belpolitikai viszonyokat nem kívánták az arisztokrácia egyik prominens tagjának koncepciós perével felborítani. Persze az is lehet, hogy Thurzó nádornak is a vagyonra fájt a foga, de az is elképzelhető, hogy a Báthoryak elleni sértődöttsége és hiúsága késztette a nagy visszhangot kiváltó vádaskodásra. (Báthory Erzsébet unokatestvére, Báthory Gábor akkor erdélyi fejedelem volt.)

A történettudományban mára elfogadott tény, hogy Báthory Erzsébet nem volt kegyetlenebb, mint a kor más egyedül élő arisztokrata özvegyei.

Az elítélt szolgálókat kínvallatásnak vetették alá. Báthory Erzsébetet nemesi előjogai megvédték ettől, a szolgálóktól eltérően így nem is tudott volna olyan bűnöket bevallani, amelyeket nem követett el.

A rágalomhadjáratot emlegető történészek szerint a három részre szakadt Magyarországon a Magyar Királyság területén azoknak, akik a Habsburgok híveinek számítottak, érdekei ellen való volt, hogy az erdélyi fejedelemség erőre kapjon. Báthory Erzsébet nevének befeketítése alkalmas lehetett az egész Báthory család hírnevének aláásására. A szolgálók ellen pert indító Thurzó György nádor azért vette célba a család nevének megtépázását, mert valószínűleg fiának szánta az erdélyi fejedelemséget. Egyes feltételezések szerint a "kéz megégetése", "csalánnal verés", "hideg fürdőbe ültetés" akár gyógyítás is lehetett.

Báthory Erzsébet alakja és sorsa persze azóta is izgatja a tudósok és még sokak fantáziáját: a köztudatban még mindig női Drakulaként, vérszívó szadista szörnyetegként él, legfeljebb azon vitatkoznak, vámpírnak vagy vérfarkasnak tekinthető-e. A tárgyilagosabb történészek úgy vélik, hogy a valóban labilis idegzetű asszony politikai bűnügy áldozata lehetett. A vámpír-legendák magyarázatául a parasztoknak nyújtott, vagy nyújtani kísérelt orvosi ellátás eltúlzása szolgálhatott, hiszen akkoriban gyógyítás céljából is metszettek és égettek ki sebeket, vágtak eret. Alakja itthon és külföldön is számos irodalmi mű, vers, regény és film ihletőjéül szolgált.